Az utóbbi évtizedekben az urbanizáció őrületes tempóban, gyakran meggondolatlanul és kiegyensúlyozatlanul zajlott, ezzel hozzájárulva az éghajlatváltozáshoz. Hogyan hat az építészet drasztikus fejlődése a városbeli természetes erőforrásokkal való gazdálkodásra, s milyen befolyással bír a városlakók kényelmére? A zöldépítészet hogyan járulhat hozzá a helyi mikroklíma javulásához?

Már a XX. század 20-as éveiben közzétette Le Corbusier, világszerte az egyik legismertebb építőművész a „L’Esprit Nouveau” folyóiratban az új építészet elhíresült öt pontját. Az általa tervezői filozófiának nevezett teória három alkotóelemen nyugszik – nap, tér és növényzet – és a modern építészet irányvonalát világosan meghatározza. A Le Corbusier által megfogalmazott alapfeltevések napjainkig meghatározzák a modern építészetet. Ide tartozik az épületek lábra, azaz pillérekre állítása, mely könnyedséget kölcsönöz az építménynek; a vízszintes szalagablakok alkalmazása, melyek növelik a bevilágítás mértékét és nyitnak a külső tér felé; osztatlan terek kialakítása, melyet nem tagolnak zárt helyiségek; szabad homlokzatok és lapos tetők építése, melyek zöld teraszokká és kertekké változhatnak át.

Az egyre nagyobb teret nyerő urbanizáció, mely következménye az utóbbi évtizedekben megjelenő építészeti boom, negatív következményekkel jár. A városok területe egyre beépítettebbé válik, ezzel nő a felszíni vízáramlás mennyisége és sebessége. Ez ugyanakkor a csatornahálózat telítődését és az áradások kockázatának megjelenését eredményezi. A talajvíz folyamatosan növekszik, amely a fentebb említett tényezők tükrében a városok mikroklímáját, s egyben a városlakók életminőségét is rontja. Példaként lehet itt megemlíteni az ún. települési hőszigethatást, amely pusztítja a természetet, lebontja a városképet, valamint száraz időszakban hatalmas mennyiségű víz- és energiafelhasználással jár. A növekedő urbanizáció, mely a talajfelszín lezárásához vezet, ördögi körbe hajszol, mely vízgazdálkodási és árvízbiztonsági intézkedéseket kíván meg. A globális felmelegedés következményeként megjelenő extrém időjárási körülmények, mint a hosszan tartó szárazság vagy intenzív esőzések számának növekedése e fenti problémák elmélyüléséhez vezetnek.

Visszatérés a gyökerekhez

A zöld területeket biztosító modern épülettervezésről szóló elméletek megjelentek a XXI. század kereskedelmi építészetében, mely különösen az utóbbi évtizedben kitartóan követi az ökotrendeket, létrehozói pedig a klímaváltozást ellensúlyozó szakmai sztenderdeket alkotják meg. A modern építészet fókuszába a dekorativitáson és az alkalmazhatóságon túl a környezet- és felhasználóbarát értékek kerültek. A természetközeli városi fejlődésnek köszönhetően új típusú kertek jönnek létre, az ún. zöld tetők – a modern épületek koronái, melyek feltartóztatják a vizet, javítják a környezetük mikroklímáját, hangszigetelnek és otthont adnak a méheknek.

– A növényekkel borított tetők hozzájárulnak a helyi mikroklíma javulásához, csökkentve az ún. városi hőszigethatást. A mérések szerint a zöld tető felett 2 méterrel a levegő hőmérséklete átlagosan kb. 2°C fokkal alacsonyabb a hagyományos tetővel szemben. Szélsőséges körülmények között a bitumennel fedett tető akár 80, sőt, 100 °C fokra is felforrhat, míg a zöld tető maximális hőmérséklete a fajtájától függően maximum 25-40 °C. Az ilyen installációk tehát hőszigetelő funkciót is betöltenek. A hagyományos és a zöld tetővel fedett helyiségek belső hőmérséklete között 5 °C fok különbség is lehet. Ez ugyanakkor gazdasági előnyökkel is jár, melyet konkrét összegben is ki lehet fejezni, hiszen a légkondicionálás és fűtés költségeit lehet ezzel megtakarítani. Becslések szerint összességében az épületek energiaszükségletének több mint 19%-áról van szó. A zöld tetők a csapadék 15-90%-át képesek feltartóztatni. Ezenkívül egy húsz centiméteres talajréteg 50 decibellel csillapítja a zajt, mely megfelel az irodai alapzajnak – magyarázza dr. Marta Weber-Siwirska, a wrocławi Uniwersytet Przyrodniczego munkatársa, a „Dachy Zielone” (’zöld tetők’) Lengyel Társaság elnöke, valamint a World Green Infrastructure Network (WGIN) vezetőségének tagja.

A tetőtéri zöld kertek további előnyei közé tartozik az emberek létezéséhez nélkülözhetetlen biodiverzitás fenntartása. Az ember környezetében elő növények jótékony hatással vannak a mindennapi életminőségünkre: oxigént termelnek, elnyelik a szén-dioxidot, leveleik pedig feltartóztatják a por állagú szennyeződéseket. Ilyen egyszerű: minél több növény van jelen, annál tisztább lesz a belélegezendő levegőnk.

Trendkijelölő kezdeményezés

A Közép-Kelet-Európában felépülő BREEAM és LEED zöld tanúsítványokkal rendelkező épületek több, mint fele Lengyelországban található. Ezekben számos esetben a tetőket, teraszokat vagy homlokzati falakat zöld kertté alakították. A legtöbb ilyen lengyelországi projekt az erre kifejlesztett alumíniumrendszernek köszönhetően valósítható meg.

A legnagyobb lengyelországi zöld falat Szczecinben lehet megcsodálni. A Posejdon irodaépület (mely az országban az első irodai-szolgáltató, szinte nulla energiafelhasználással büszkélkedő épület) homlokzatának egy részét 15 méter magasságú függőleges kertté alakították ki. Az egy síkban húzódó élő fal területe 150 m². A vízzáró, nehezen gyúlékony és a növényzet növekedéséhez szükséges valódi körülményeket biztosító konstrukcióba 6500 növényt ültettek. A nemzetközi BREEAM tanúsítvány kiváló Excellent értékelését elnyerő épület akár az Outstanding fokozatot is elérheti egy újabb ellenőrzés során, mely már a használatbavételt követően valósulhat meg. Ez hatalmas megtiszteltetés mindenki számára, aki részt vett a projektben, különösen, hogy az épület jelentős része közel 90 éves.

Az energiagazdálkodás területén elért kiváló eredmények a legmagasabb sztenderdek szerint megtervezett és létrehozott hőszigetelésnek is köszönhetőek. Ennek egyik kulcsfontosságú összetevője az ALUPROF szerkezetileg fejlett hőszigetelő zónával rendelkező MB-SR50N HI+ alumínium homlokzati rendszere. Az alumíniumprofilok felhasználásával az épület régebbi, történelmi részei összeilleszthetők lettek a fentebb elhelyezkedő üvegezett homlokzattal. Az épületek restaurálása e projektnek köszönhetően újabb szintre lépett. A Posejdon példa arra, hogy mi minden vihető végbe úgy, hogy nem esik kár a történelmi értékekben és közben a természetes élővilágról is gondoskodtunk.

Főhajtás a felhasználók és a környezet előtt

Egy másik példa a modern ingatlanpiacról a wrocławi Concordia Design, amely esetében szintén zöld területet nyertek a felhasználók. Az épület egy 1845 végéből származó négyemeletes bérház helyén épült fel, amely a Słodowa-szigeten egyedüliként túlélte a II. világháború bombázásait. A híres, holland MVRDV műhely sikerrel birkózott meg történelmi jelentőségű épület restaurálásával és az újonnan felhúzott rész hozzákapcsolásával, mindeközben betartva az állagmegőrzési előírásokat, valamint szem előtt tartotta a környezetvédelmet. A befektető fő elképzelése az volt, megtartsák a Słodowa-sziget addigi nyitott jellegét, valamint hogy a Concordia Design környezetével szimbiózisban lévő közösséget hozzanak létre. Ezt a célt többek között hatalmas üvegezett felületek alkalmazásával valósították meg, mely olyan hatást nyújt, mintha a központ beltere és a szomszédsága között eltűnne a határ. A Concordii Design Wrocław legfelső, 5. emeletén nyitott, alumínium-üveg korláttal ellátott kilátóterasz kapott helyet, melyről szemünk elé tárul a történelmi városnegyed. Mi több, itt található Lengyelország legnagyobb „zöld fala”, melynek 360 m²-es területén 10 ezer növény zöldell.

– A Concordia Design Wrocławban két zöld fal is található. A kisebb a coworking közösségi térben, a nagyobb pedig a teraszon. Az épület tetején zöldellő fal a legnagyobbak közé tartozik Lengyelországban, s több mint 10 ezer növény foglalja el egész évben. Önmagában is turistalátványosság. A vendégeink mindig megcsodálják, és szívesen készítenek előtte fotókat, amelyeket aztán megosztanak a közösségi médiák felületein – mosolyog Michał Karbowiak, a Concordia Design Wrocław community managere.

Az épületben modern energiatakarékos termékeket használtak fel, például LED világítást, melynek beállítható a fényerőssége, BMS-t, a fűtőrendszer energiafelhasználását a valós energiaszükségletek szerint lehet szabályozni, illetve ehhez az épülethez külön terveztek alumínium asztalosipari termékeket. Az üvegfalak az ALUPROF MB-SR50N Efekt félstrukturális homlokzati rendszere felhasználásával készültek el.

A Concordia Design Wrocław nyílászárói az ALUPROF MB-86SI rendszerén alapulnak. Az épület egész homlokzatát hatalmas üvegablakok fedik. Ezeket sikerült a modern és a felújított, történelmi múlttal rendelkező részen is felhasználni, klasszikus, bordázott ablakokat kialakítva. Az MB-86 rendszer előnyei közé tartozik a nagyon jó hőszigetelés, és a profilok tartóssága, mely lehetővé tette a nagy méretű és súlyos konstrukciók felhasználását, miközben a légáteresztés kiváló paraméterei nem csorbulnak. 

Hatalmas mező Szilézia metropoliszának centrumában

A közhasználatú épületekben létrehozott zöld területek egyik legérdekesebb formáját lehet megfigyelni a katowicei Międzynarodowe Centrum Kongresowe (MCK, ’nemzetközi kongresszusi központ’) tetején. Az épület az egykori „Katowice” bánya rehabilitált területén épült fel. Az épület az ún. Strefą Kultury, azaz kulturális zónának nevezett új városnegyedben áll a Spodek, Sziléziai Múzeum és a Lengyel Rádió Nemzeti Szimfonikus Zenekarának (NOSPR) központja mellett.

Az MCK-ban építészetileg a zöld tető dominál, mely leér a földre és füves rétbe megy át. A mára már közismert tetőt lekerekített geometrikus alakzatok és 30 m-es szintkülönbség jellemzi. Az egész tér nagy terhelést hordozó hasznos terület, melynek megalkotása nem kevés fejtörést okozott a konstrukción dolgozó tervezőknek és az építésben részt vevő kivitelezőknek. A tető alacsonyabb része, azaz a „völgy” meredeken fut végig, melyre a helybéliek és turisták végigmehetnek a Spodek előtt található tértől kezdve egészen a NOSPR együttesének környékéig. Kilátóhelyek is találhatók itt, melyekről a látogatók megcsodálhatják Alsó-Szilézia fővárosának panorámáját.

A Kongresszusi Központ homlokzatát fekete kifeszített háló fedi, mely árnyékolóként szolgál a túlzott napsugárzással szemben, ugyanakkor nem korlátozza a kilátást, melyet a nagy, üvegablakok garantálnak. Az épületben az ALUPROF MB-SR50N bordás-lizénás falrendszert használták fel, amely szűk elválasztóvonalakkal rendelkező dekoratív homlokzatok megalkotását teszi lehetővé, s a konstrukciónak stabilitást és tartósságot biztosít. A másik felhasznált ALUPROF nyílászárórendszer az MB-70HI, mely garantálja a kiváló hő- és hangszigetelést.

Az építészet jövőjét jelentő városi növényzet

Számos európai városban már kötelező a zöld tetők létrehozása az újonnan felépített ingatlanokon és a már meglévő tetők felújítása során. Az éghajlatváltozás korában és az egyre több országban bevezetett új előírásokat tekintve a zöld területek határozottan és elkerülhetetlenül az építészet jövőjét jelentik.